NOSTRADAMUS (1503-1566) zsidó származású francia asztrológus jóslatai folytán az egyik legismertebb történelmi név az egész világon. Különösen válságok idején forgatják gyakorta próféciáit, s a hozzájuk fûzött kommentárokat. Magyarországon 1989, a rendszerváltozás óta sok mû jelent meg, mely Nostradamusra hivatkozik okkal, ok nélkül, de e könyvek és hivatkozások száma egymagában is jelzi a társadalmi válság mélységét. A bolsevista diktatúra korában bármiféle próféciát tilos és tudománytalan tevékenységnek nyilvánítottak, ezért aztán a Rákosi-Kádár-korszak összeomlása után igencsak felértékelödött minden, amit a marxizmus- leninizmus áltudománynak, babonának nevezett.

Nostradamus eredeti neve MICHAEL de NOTREDAME volt és provance-ban született. St. Rémyben, Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben orvosi egytemet végzett 1529-ben. 1544-ben az Aix közelében fekvö Salonban praktizált, ahol sikerrel helytállt a pestisjárvány megpróbáltatásai között. Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozni, 1555-ben jelent meg rímekbe szedett prófétikus könyve, a CENTURIÁK. A csillagjóslás fénykorában született mûvet, melynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, dodonai megfogalmazásuk folytán akár sokféle történelmi eseményre is lehetett, és lehet vonatkoztatni. A katolikus egyház 1781-ben indexre tette, vagyis üldözendönek minösítette Nostradamus jóslatait és megtiltotta kéziratainak közlését.

A magam részéröl mindig is inkább kultúrtörténeti érdekességnek tartottam Nostradamust, s a különbözö, magyarul is megjelent történelmi jóslatokat sosem vettem komolyan. Zavaros idökben azonban mindig feltûnö érdeklödés támad az okkult tudományok és mûvelöik iránt, és most, a második évezred végén különösen megnött az irracionális, természetfeletti világmagyarázatok értéke. Az újságok tréfás, vagy komoly horoszkópját az is átböngészi, aki nem hisz az asztrológiában, s a kártyavetö vagy tenyérjós jövendölését még az is kíváncsian fogadja, aki kételkedik abban, hogy a jövönk „meg vagyon írva”.

Mint említettem már, 1989 elött a Pártcenzúra tiltotta és üldözte mindazt, ami összeférhetetlen volt saját doktrináival. Így 1989 után az emberekre valósággal rázúdult a sok addig tilalmas „literatúra”. Az ideológiai zûrzavar, az értékek válsága és az egzisztenciáis bizonytalanság felfokozta a babonaságok fontosságát és a csodavárást Magyarországon. Nostradamus történelmi személye és valóban létezö próféciái nálunk is hatalmas érdeklödést váltottak ki, noha a nehézkes, sokféleképp értelmezhetö, homályos versezetek valószínûleg sokakban keltettek csalódást. Könnyen belátható, hogy ha egyáltalán létezik valamilyen „jövöbelátás”,

akkor információit nyílván nem lehet pontos dátumokkal és helyszínekkel összekötni, részben az érzékelés bizonytalansága miatt, részben pedig nyelvi okokból. Ha egy ókori vagy középkori „jós” lát például egy repülögépet, nyílván csak valami „nagy, ezüstös madár”-ként írhatja le, melynek a szárnya mozdulatlan, de képtelen nevén nevezni, és mûködési elvét maga sem érti.

1555 óta sok száz kiadásban jelentek meg a PRÓFÉCIÁK különféle fordításokban és válogatásokban, különféle szándékkal, és célzatos ferdítésekkel, vagy idegen szövegekkel, hamisítványokkal. Nostradamus komor látomása a jövöröl éppen azért hátborzongató, mert az emberiség eddigi története böségesen kínálja az analógiákat. Nostradamus könyvét tíz centuriára, azaz tíz darab, száz versböl álló részre tagolta, így összesen ezer négy-, illetve más tagolással nyolc soros verset írt a világtörténelemröl. Magyarországra a IX. Centúria 90. verse vonatkozik:

A nagy Németország

egy kapitánya

színlelt segítséget

fog nyújtani,

királyok királyaként

segíti Magyarországot,

lázítása nagy

véráradatot okoz.

Magyarország Pannónia néven szerepel, és a nagy Németország kapitánya akár Hitler is lehet, aki bekényszeríti Magyarországot a II. Világháborúba az általa színlelt segítséggel, elszakított területei visszaszerzésére. Nem csoda, hogy Nostradamus látókörébe inkább Franciaország és a környezö országok esnek, s e térségböl veszi képeit, példáit is, nem pedig az akkor  nagyon távolinak számító, törökkel küzdö, ,,három részre szakadt” Magyarországról. Annál meglepöbb volt, amikor a jelenlegi könyv anyagára bukkantam édesapám régi könyvei között. Apám szenvedélyes történész volt, amatör nyelvész, akinek furcsa könyveit – bevallom – úgy öriztem évtizedekig, hogy alig lapoztam beléjük, s csak a költözések során poroltam le öket. A könyvet házilagosan kötötték, több rövid nyomtatványt foglaltak egy kötetbe, s a bordáján ennyi áll:

ESSAI HISTORIQ (sic!) sur L’Origine DES HONGROIS et Miscellania.

Vagyis: Történeti esszé a magyarok eredetéröl és vegyes írások. A könyvben Zichy Jenö gróf pecsétje áll, s a címadó esszé Párizsban jelent meg, 1844-ben. Ezt követi Emlékbeszéd Körösi Csoma Sándor felett „elmondá B. Eötvös József”, megjelent Pesten, (Hartleben Konrad Adolf bizománya), 1943- ban. Majd jön A magyar nyelv keleti emlékei (Sopron, 1844), s egy 1842-ben, Berlinben megjelent tanulmány a szlávok östörténetéröl (Die Slawen in den altesten Zeiten bis Samo /623/.

Eine linguistisch-geographisch-historische Untersuchung.) A könyvkötö végül egy francia nyelvû kéziratot illesztett a gyûjtemény végére. A Les Oracles de Nostradamus sur la Hongrie címet viselte (Nostradamus jóslatai Magyarországról). 99 számozott verset tartalmazott a gyûjtemény, egy csaknem teljes centúriát, francia nyelve modernebb volt mint Nostradamusé, és szembeszökö módon általában rímes és nyolc soros versekböl állt. Minden valószínûség szerint az 1840-es évek elején keletkezett, meglehetösen durva hamisítvány volt, vagy egy korábbi munka alapos átdolgozása.

Ennek ellenére nagy izgalommal és élvezettel kezdtem olvasni és fordítgatni az egy híján száz jóslatot – csakis a magyar történelemröl. (A 99-es számnak külön jelentösége van, hiszen a 6-os, vagy megfordítva a 9-es a Sátán száma.) A 98- as és 99-es verssel kezdtem a vizsgálódást, s a szöveg elég egyértelmûen céloz arra: Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar föembertöl, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a „nagyhírû és vitéz” nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelö személyében a 99. vers alapján gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hösre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzöjét, s 1566 szeptember 8-án halt hösi halált. Mint a vers megjósolja, a „pogány” török még valóban százhúsz évig uralja Magyarországot, és Zrínyi valóban két nép, a magyar és a horvát közös höse.

Nem tudhatjuk, Zrínyi milyen módon vette fel a kapcsolatot Nostradamussal, talán elsö felesége, Frangepán Katalin, talán a második feleség, Rosenberg Éva grófnö közvetörténelmi személyiség portréjára, és számos, azóta beteljesült eseményre is. Nehezebb a helyzet a jelenkori történelemmel kapcsolatban, hiszen óhatatlanul sokmindent „beleérzünk” beleolvasunk a próféciákba. Ezért felfedezéseimet „ráismeréseimet” nem kívánom névvel ellátni, nehogy befolyásoljam az olvasót. Ki-ki a maga meggyözödése szerint helyettesítse be a lehetséges személyeket: Nostradamus - vagy hamisítója - itt is óvatosan fogalmaz: éppen  ezért a lehetséges „találatokat” csak alfabetikus sorrendben adom meg, és nem oldom fel a jóslatok „rejtvényeit”. Ám talán így érdekes és izgalmas ez a gyûjtemény - üzenet a régmultból, vagy otromba csalás Nostradamus nevében, - aki persze talán szélhámos volt maga is. Bár, ki tudja!? A kézirat elsö oldalának margóján, nagyon elmosódottan, írónnal odavetve az alábbi kiegészítö próféciát találtam:

Mindaz, mit megjósoltam itten,

sok síri éven át rejtözködik,

szerencsés lészen majd sok ember,

ki jövendönek megfejti titkait.

A nyomda neve lészen AQVA,

de mûvem olvasható lesz gépeken;

betûk lesznek számokból kirakva,

miket még fel sem fog az értelem.

S íme, a jóslat beteljesedett! Nyomtatott formában pedig

csakugyan az AQUA Kiadó gondozásában jelennek meg

a Jóslatok a Könyvhéten!

1996. január.

Szentmihályi Szabó Péter

Forrás:

http://tttweb.hu/index.php?rovat=ekonyvek&konyv=147

(A jóslat is itt tölthető le)